Lőrincz Viktória bezáratná az uszodát és a jégcsarnokot

Luxus, mi? Ne hülyéskedjetek már!
Hát itt tartunk, tisztelt hölgyeim és uraim. Megérkeztünk a valóságba, oda, ahol a „megváltó” Magyar Péter helyi helytartója, Lőrincz Viktória kibökte, hogy a kaposvári uszoda és a jégcsarnok tulajdonképpen „luxus”.
Értik, ugye? Az, hogy a kaposvári gyerek megtanul úszni, hogy a családok hétvégén kimennek korcsolyázni, vagy hogy a sportolóink tisztességes körülmények között készülnek – az Lőrinczék szerint úri huncutság. Felesleges pénzköltés. Luxus.
És akkor álljunk meg egy pillanatra! Mert ez a „luxus” eddig azt jelentette, hogy több ezer kaposvári diák tanult meg helyben úszni és korcsolyázni, méghozzá teljesen ingyen. Ingyen, kedves Viktória! Olyan családok gyerekei kaptak itt esélyt és élményt, akiknek maguknál csak a rideg elutasítás jutna. De önöknek ez nem számít. Önöknek a gyermekeink egészsége és öröme csak egy tétel a táblázatban, amit le kell húzni.
Milyen ismerős ez a hangnem, nemde? Ez az a tőrőlmetszett, jéghideg technokrata duma, amit már a Bokros-csomag idején is hallgattunk. „Nincs pénz”, „át kell csoportosítani”, „nem prioritás”. Aztán mi jön utána? A lakat. A bezárás. Mert ezeknek semmi nem szent, ami közösséget épít, ami örömet ad, ami egy várost várossá tesz. Ők csak a romboláshoz értenek.
Lőrincz Viktória és a Tisza Párt megmutatta a kampányban az igazi arcát: ha rajtuk múlna, jöhetne a sötétség és a pangás. Be kell zárni mindent, ami működik, ami szép, ami magyar. Ez várna ránk egy Tisza kormány idején.