„Gyurcsány emberei a kasszába”

Most azonban csak arról elmélkedünk: mi, kaposváriak hogyan jutottunk el oda, hogy 2022-ben, ha netán ellenzéki jelöltet választanánk, akkor csak a 2010 előtti Gyurcsány-világ nyugdíjas, helyi képviselőjére szavazhatnánk? Már a mindig, minden választást elbukó Pintér Attilát is elvették tőlünk… Pedig… De mégis: hogyan fordulhatott ez elő?  Hogyan lehet még mindig annyi „régi vágású” régi polgártársunk, akik beveszi az Európai Egyesült Ál(la)mok szopókáját és cumizza éjjel, reggel, meg délben… Hogyan lehet az, hogy inkább a dobrevista nyugger (80 ezer forintot váró) VargaFakímak hisznek, mint a saját szemüknek? Hogyan lehet azt hinni tisztességes lelkülettel, hogy most rosszabb, netán jóval rosszabb, mint amilyen 2009-2010-ben volt? Mi kell ahhoz, hogy valaki rájöjjön, ha netán az ellenzék kerül hatalomra, akkor ide nem a jövő, hanem a múlt jön vissza? Mert a neoliberális kampányguruk konyhájában kikevert ellenzéki massza kettészakadt a 2010 előtti világhoz és annak emblematikus figurájához, Gyurcsányhoz való viszony mentén. Két ellenzék van!

Már a vak is látja: az ellenzéki térfélen szavazók itt és most, Kaposváron is le akarják játszani a „2010 előttiek” és a „2010 utániak” meccset. Azt már ugyanis megtapasztaltuk az önkormányzati választásokat követő fővárosi ellenzéki „siker” következményeként hogyan kerültek elő gyurcsányi bugyorból 2010 okozói: Gál J., Kolber, Ficsor, Dessewffy, Draskovics és a többiek. Gyorsan kiderült, hogyan valósul meg a „Karácsony a kirakatba, Gyurcsány emberei meg a kasszába” projekt. Most Dobrev mögött sorakozik a múlt: Juszt László, Vásárhelyi Mária, Gőgös Zoltán, Horváth Csaba, Demszky Gábor, Kuncze Gábor, Juhász Ferenc, Donáth Ferenc, Göncz Kinga. Soroljuk még?

Nekünk pedig egy 70-felé kullogó, későn jött (ébredő?) forradalmár jutott. S nem értik, hogy mi is a bajunk a jövővel?! Kár!