Kígyóbűvölők és fakírok

Utcákon, tereken zajlik a Gyurcsány által “demokratizált” előválasztási hiszti. Annyira, de tényleg annyira csodálatos dolog, hogy végre nem a nagyfejű pesti gyökerek döntik el, ki is a legalkalmasabb jelölt, ki tudja képviselni valóban az embereket az ország egyik legszebb épületében. Ja, nem. Jó sokan elhitték, hogy ez valóban így lesz, de aztán jött Feri, Jakab, meg a többi semmirekellő és bebizonyították, nem változott semmi a baloldalon. Nagy ívben tesznek ezek a választópolgárokra. Elvégre mihez ért egy vidéki? Semmihez, szerintük. Nem is bíznak rájuk semmit. Legfőképpen a demokratikus választás lehetőségét nem. Hiszen még képesek lennének olyan jelölt-jelöltre szavazni, aki szimpatikus a helyiek szemében, netán még népszerű is, talán még esélye lenne nyerni is. Dehát az ilyen jelölt nem biztos, hogy jó elvtárs. Sőt, egyenesen ellenség, aki biztos a kormánypártok ügynöke. Negyven év alatt begyakorolták, hogy nem szabad ilyen fajsúlyos ügyekben csak úgy a népre bízni a döntést. Sokkal egyszerűbb néhány fröccs mellett eldönteni a pártirodákban vagy sétálva a Duna partján. A lényeg, hogy minimum dékás legyen. Ha meg nem, hát megveszik kilóra. Hegylakó játék ez a javából. Csak egy maradhat. Feri embere. Kígyóbűvölők és fakírok színjátéka zajlik.