A Bokros-csomag. Emlékeznek még?

2021-03-06

Bár 1995. március 13. nem péntekre esett, sokaknak mégis felérhetett ezzel, amikor útjára indították az 1995. március 12-én vasárnap meghirdetett, Bokros-csomag néven elhíresült intézkedéssorozatot. Az azóta is mumusként emlegetett stabilizációs program a nevét beterjesztőjéről, Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterről kapta ugyan, de előkészítésében, kidolgozásában mások mellett a korábbi pénzügyminiszternek, Békesi Lászlónak és Surányi Györgynek, az MNB akkori elnökének is jelentős része volt.

A csomag bevezetését számos kényszerítő körülmény váltotta ki, amelyek a maitól lényegesen különböző helyzetet alakítottak ki, mégis mintha visszaköszönnének a mai gazdasági problémák is. Horn Gyula akkori miniszterelnöknek A Hét című tévéműsorban tett kijelentése szerint az ország az államcsőd felé haladt. Magyarország GDP-je 1990 és 1993 között 20 százalékkal, az ipari termelés 35, a mezőgazdasági pedig 45 százalékkal csökkent. A magánfogyasztás, illetve a jövedelmek és átlagkeresetek reálértéke esett, a munkanélküliségi ráta 10 százalék fölött állt, az inflációs várakozások pedig meghaladták a 25 százalékot.

A Bokros-csomag tartalma

Bokros Lajos 25 pontban tette közzé gazdaságpolitikai koncepcióját, amely a növekedést és az egyensúly megtartását egyformán fontos célnak tekintette. Az intézkedésekkel azt akarták elérni, hogy az export növelésével többlet-devizabevételhez jusson az ország. Ez alapozta meg a gazdasági növekedést a pénzügyi egyensúly javításával, a növekedés motorjává pedig ugyancsak az exportot tették.

Az intézkedések során a kormány minden lehetséges eszközt megragadott az egyensúly rövid távú helyreállítására. A forintot kilenc százalékkal leértékelték, és bevezették a csúszó leértékelést, amelynek során további három hónapig 1,9 majd havonta 1,3 százalékkal csökkent a nemzeti valuta értéke. Ennek eredményeként az addigi hektikus leértékelések helyett kiszámítható lett a forint romlása, amellyel a spekulációt is sikerült visszaszorítani, megerősödött a forint iránti bizalom és a monetáris politika szavahihetősége. A leértékelés emellett jelentősen megerősítette a hazai exportot, hiszen az exporttermékek valutában számolva olcsóbbak lettek. A csúszó leértékelés ráadásul ezt a lökést hónapról hónapra, kiszámíthatóan nyújtotta a vállalatoknak.

Ideiglenes jelleggel 1997-ig bevezették a 8 százalékos importvám-pótlékot, amely az energiahordozók kivételével minden termékre vonatkozott. A kormány a belföldi kereslet csökkentése érdekében kemény határt szabott a bérkiáramlásnak. Az állami vállalatoknál és a költségvetési intézményekben megállították a fizetések növekedését.

Szeptembertől bevezették a tandíjat a felsőoktatásban és átalakult a szociális ellátások