A politikai fing s(z)aga

Már nem kérdés, hogy nevetség tárgyává lett az ellenzéki pártok által beharangozott előválasztás. Mindegyik színjátéknak megvan a maga forgatókönyve akkor is, ha az összeset ugyanaz írta! A kaposvári „műsor” azért is érdekes, mert itt éppen egy politikai „zöldfülü” került előtérbe. Senki nem tudja, hogy mi okból. Ésszerű magyarázat nincs. Egy olyan embert húztak elő a kalapból, aki eddig ott sem volt, aki köszönő viszonyban sincs a pártpolitikával, élete legnagyobb ellenállását pedig a mindenkori munkájával szemben fejtette ki! Szóval nem róla mintáznák a szorgalom szobrát…

Csak a legnaivabbak bízhattak abban, hogy ez az előválasztás itt és most az ezer irányba tartó pártok nemes versengése lesz! Azok sem jártak jobban, akik azt gondolták, hogy a mindenki Orbán ellen elv elég erős lesz ahhoz, hogy legalább a választásokig eljussanak a szereplők. Nem így történt! Mert így nem történhetett! A gyűlölet és az irigység által összehordott képződményből ugyanis hiányzik a valódi kötőanyag. Ha nincs közös értékrend, ha nincs közös fonal, akkor abból girbegurba minta lesz. A politikai ügyeskedők nem ismerik a tisztességet, a szolidaritást, mert számukra csak a hatalom és az abban rejlő lehetőség a lényeg. Ha ismernék, akkor nem lennének ügyeskedők, hiszen bíznának önmagukban és vállalnák a megmérettetést!

Az is csak dőre álom, hogy az így-úgy kijátszott, visszaléptetett, megzsarolt, megfenyegetett eleve vesztesek milyen hittel kampányolnak majd a kijátszójukért? Mert az előjáték, főleg ezek után, kevés lesz. Lehet persze a valaha volt legerősebb utódpártot palira venni, akár padlóra küldeni, de vele együtt oda kerül majd az oly sokat emlegetett elv is!

Mert ugye, tudjuk jól, az elv, az elv, olyan, mint a szellentés! Amíg az ember fia tudja tartani, addig tartja! Ha meg már nem megy, akkor elengedi útjára! Ember legyen a talpán, aki a nyomába ered…