Varga István a nagy semmivel kampányol

Varga István, az ellenzék képviselőjelöltje nagy nehezen előhozakodott programjával. Olyan ’nesze semmi fogd meg jól’ terv ez, számunkra egyértelmű, hogy csak a Gyurcsányi korszak depressziós éveit, hanyatlását hozná vissza. Varga egy buborékban él, érdeklődése nem terjed a haveri körön túl.

„A Kaposvári Egyetem legyen újra Kaposváré!” – írja ezt programjában az a személy, aki ahogy hallani lehet, kb. annyit törődik a campus sorsával, mint a tavalyi menetrenddel. Olvashattuk korábban, hogy diákjai szerint be sem jár az órákra, csak a státusz érdekli.

Szerepel a programban egy Színháztörténeti Múzeum létrehozása a városban. Szép törekvés, és nincs kultúrát szerető és értő ember, aki azt mondaná, hogy nincs szükség múzeumokra. De van, nagyon is, azonban a Varga képviselő-jelölt úr által megálmodott intézmény nem érdekel itt három és fél embernél többet.

Megfogalmazása szerint „olyan képviseletre van szükség, amely újra a magasba emelheti a térséget, mozgalmassá és élhetővé téve a mindennapjainkat.”

Kaposvár emlékeink szerint nem volt olyan fényes a múltban, ahogy Varga fiatalkori borízű emlékeiben él. Mi, lokálpatrióták azonban mindig szerettük ezt a várost, úgy ahogy volt. Kaposvár és a megye azóta fejlődik, mióta törődnek is vele.

Ezt a munkát végzi sok szép eredménnyel, nagyon sikeresen Gelencsér Attila, Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője, aki mások mellett még számtalan új munkahelyért, patinás sportlétesítményekért, egészségügyi és oktatási intézményekért, a megyeszékhely környéki falvak fejlesztéséért is szorgalmasan dolgozott a kaposvári és a zselici emberek érdekében.

A város és a megye egyik kitörési pontja épp a kulturális rendezvények sokasága. A kulturális élet további felpezsdítéséhez pedig sokkal több kell, mint Varga István szánalmas kis ötletelése, ami komoly programnak nemigen nevezhető. Vargának ismernie kéne a kaposváriakat, az itt élők szokásait, lelkületét, és nemcsak a megszáradt régi morzsákat söprögetni.