VargaFakír operálna, nem hagyhatjuk szó nélkül

Mindig nagy a tanakodás, hogy a kaposvári közéleti kérdések keretében foglalkozzunk-e a VargaFakír jelenséggel. Ám mivel állítólag bennünket is képviselne, nem mindegy, hogy egy Kaposvárért és a Zselicért harcoló, elkötelezett vagy éppen egy Szita-harcra készülő, felülről vezérelt jelöltet támogatunk. Tény: VargaFakírnak nincs értékelhető politikai teljesítménye, értékelhető véleménye a választókerület egyetlen fontos kérdésében sem. Ha meg van, azt jól titkolja. Mi csak abból indulhatunk ki, hogy milyen nagy az erőlködés VargaFakír újságjánál. Úgy látszik, nem megy a bolt: Pesten gyártott egyen-baromságokat nyomatnak kaposi üzenetekként. Primitív a duma, s nem nő a tábor. Ez pedig kevés lesz! Az ezalényeg nevet viselő, sz@rfröccsentő moslékosvödör hiába próbál gazdája utasítására „Páva-táncot” járni, gyenge a hatása. Nehéz is elhinni ennyi nyilvánvaló hülyeséget, hazugságot. Látszik, hogy a tényektől bizony szorulása van a förmedvénynek, csak ez jön ki belőle! Még szerencse, hogy egyre kevesebben vannak, akik hisznek ennek a pitiáner együgyűség-gyűjteménynek. Ilyen primitív hazugságokat valóban csak egyfajta defekttel lehet gyártani. Aki ezt kritika nélkül olvassa, nem tudja magát megóvni a szellemi leépüléstől. Nem véletlen, hogy komoly pénzt ölnek a működtetésébe. Demokrácia van, lehet ilyen is! De ahogy öregapám mondaná: furcsa ugyan, de úgy látszik, van ilyen állat… Hát persze: ha lószar van, veréb is van: az ezalényeg nevű förtelemnek vannak kitartó követői, akik ott mindig mindent rendben lévőnek találnak, máshol meg a tényekkel szemben is kritikusak. Persze, ki, hogy él, úgy ítél! Miért is várnánk el bármilyen szintű objektivitást kizárólag a furcsán hatalomlesők vályújából „táplálkozóktól”.

Szóvá teszik, hogy miért írunk VargaFakír politikai szüzességéről? Azért, mert tényleg az: semmi köze a politikához! Nem volt és nincs is! Akkor volt a politikához legközelebb, amikor egyszer az akkor még szocialista Kolber Pistával koccintott. Meg kell nézni, hogyan viselkedik a saját politikai „eseményein”. Mintha ott sem lenne, mintha kívülállóként semmi köze sem lenne az egészhez. A politikusságot is tanulni kell: lehet Gecsát szidni, de ő volt önkormányzati képviselő, megyei közgyűlési elnök, s csak ezután lépett a törvényhozói porondra.

Mit szólnának a Fakír-fanok, ha például egy volt újságíró „operálná” őket orvosként?